Árnyék vagy a Napon,
S élet a Holdon.
Írott dallam egy lapon,
Tengeremben a horgony.

Én évezredekig vártam,
Hogy szeress.
Dideregve égtem vágyban,
Hogy tőlem nevess..

Néha kicsit haragszol,
Sőt utálsz is tán',
S az akarat mi nagyzol,
Tudjuk hogy hitvány.

Mert egymásnak teremtve,
Összeolvadva...
Láncot s béklyót eresztve,
És szeretve...

Szemed smaragdját nézve,
Úszok az égen.
Örökéletű istenné igézve,
Álmodok ébren.

Értsd meg kérlek..
Szeretlek Téged!
Nem kell színjáték,
Csak nyers szándék.
Isteni ajándék..

Arannyá nézlek a ködben,
S azzá válok miközben,
Súgom érzelmem hamvát..
Hogy szükségem van rád...
 
                                                            Streck Dániel
 
Szerző: Streky.  2012.01.08. 22:52 1 komment

Talán ez a vége?
Ennyi volt?
A fujtató gége,
Mára holt.

Nem élek nélküled,
Percig sem.
A fekete rémület...
Rohanok sebesen.

A halállal egyenlő,
Vagy több,
Talán véget érdemlő,
Vízcsöpp.

Voltam én.
S nem vagy árnyék.
Létem vén.
Már levegővé válnék.

Kérlek mesélj nekem.. 
 
                                                                      Streck Dániel
 
 
 
Szerző: Streky.  2012.01.05. 21:13 2 komment

figyelem az időt,
hogy szalad.
koptatja a cipőt,
de nem halad.

mert csak úgy tesz,
mint ki rohan.
halálos érzéki szesz,
gondolat fogan.

meddig bírja cípőm?
sebes rohanást.
s felriadok midőn,
látom a kaszást.

elrohant az élet,
s én maradtam
egyhelyben. A véget,
megtagadtam.

nem is láttam még,
határokon túl,
tenger és tajték,
mi égbe nyúl.

óriások deres haja,
s koszos lába,
réteknek néma zaja,
fúlni porába.

másznék én hegyet,
s úsznék vizet.
de az idő már temet,
kopott cipőben siet.

már nincs mit tenni,
halott a cipész.
nincs már itt semmi,
mi visszaidéz.

eldobom kopott cipőm,
s holdat gyújtok,
elindulok fel dicsőn.
lépéseket nyújtok.

új cipőmet szövi már,
a hold ezüst fénye.
s egy nagy kaput kitár,
lépni kéne.

belépve oda: néznek.
bután rám,
naiv bohócnak vélnek,
szájuk tátván.

cipőmet furcsálják,
itt nem kell.
tekintetem állják,
most az felel.

levetem cipőm, nincs idő,
nincs tér.
nem kopik semmilyen cipő,
örökké él.

szabadon. korlátok nélkül,
ide jutunk végül.
 
                                                                        Streck Dániel
Szerző: Streky.  2012.01.04. 19:39 3 komment

süti beállítások módosítása