Létem mint árva szikra
Úgy izzik a valóságban.
Város s annak romjaikra
Emlékeztet valójában.

Abban egykoron szaladt
Ezer meg ezer gyermek.
S hogy mára mi maradt?
Csendtől üvöltő percek.

Utcáin szerető anyák
Várták haza férjeiket.
Már csak véres csaták
Űzik saját férgeiket.

Anno szabad testvérpár
Kik egymást kérdezik.
Mára lakat, s fémzár,
Na meg árulás létezik.

Régen úgy hívtam: haza.
Szeretettel árasztva.
Mára már csak egy kasza,
A fal mellé támasztva.

 

Streck Dániel

Szerző: Streky.  2013.03.06. 21:40 Szólj hozzá!

Címkék: vers kortárs költészet költő líra kortárs költészet ízisz streck streky streck dániel ízisz költészet kortárs költő egykori városom

Zománcos szívemet támadod,
Akaratod éles pengéjével.
Játszva szakítasz vájatot
Annak dallamos csengésével.
Cifra színű szerelmedben
Zafír színű gyémánt lettem.

Drágakő vagy már nekem,
Ódák születnek kedvedért.
Rólad ír most két kezem,
Aranyat színezek tettedért.

Abból majd új születik,
De annak vége nem lesz.
Régmúlt idő ül, telik:
Istenem, annyira kellesz.
Elhiszem, szívem a részed,
Nőies mámor a jelmez,
Na megsúgom: szeretlek téged!

 

Streck Dániel

Szerző: Streky.  2013.03.06. 19:49 Szólj hozzá!

Címkék: vers költészet költő líra kortárs költészet ízisz streck streky streck dániel ízisz költészet kortárs költő kezdőbetű

süti beállítások módosítása