Visszatértél

Emlékszem, talán 4 éve,
Láthattalak naponta.
Napjaimat arannyá téve
Léted lelkemet fonta.

Aztán elvesztél belőlem
Mosolyod nem ragyogott,
S nem hallottál felőlem,
Szívem újra vacogott.

Sok sok szivárványon túl
Megláttalak most újra.
Bennem ezer dallam dúl,
Csendül szívemnek húrja.

S most megint részem vagy
Mint egykor lehettél.
Lelkembe, mi régóta fagy,
Parazsat leheltél.

Köszönöm, hogy létezel.
Lényed gyönyörében élek
S ha énvelem vétkezel,
Testet adsz az éjnek...

Köszönöm...

Streck Dániel