egymásba fonódik
mámor és értelem,
tisztára mosódik
a titkos végtelen.
fény szakad ketté
tudatok tájékán,
így válik testté,
a gondolat némán.
a szunnyadó elme
nyújtozik hosszan,
az idő türelme
vicsorít torzan.
s holtan...
s a porban alvó
száműzött értelem,
kiélezett sarló
mégis fénytelen.
mert nincs élezve
s kopik szorgasan.
tompa mégis vérezve
vagyon mocskosan.
szemeteli az élet
agyunkat bőszen.
s te álmodva nézed,
időben bőven.
élettelen vasbáb
amivé válni fogsz.
jobb ha gondolkodsz.
jobb ha gondolkodsz...
állj meg néha,
s nézz magadba.
ne légy léha,
olvadj a pillanatba.
varázsolj csodát
fel az egekre,
hagyd léted nyomát,
kíváncsi gyerekekre.
s gondolkodj...
Streck Dániel
Utolsó bejegyzések