Nélküled az éjszakák
Csak sötét barlangok.
Hallom azok szavát,
De csak üres sallangok.
Ordítozik a feketeség,
Hogy vegyem már észre.
Bennem részi remeteség,
Felnő most egészre.
A jéghideg ágyam éget,
Parázslik benne a jég.
Hiányod és távolléted,
Átkozott bántó nyakék.
Tiltott gyümölcs voltál,
A legtiltottabb tudom.
Egy faágon csillogtál,
Mint kiélezett szurony.
Agyamban vagy faragva,
Amolyan szép rozetta.
És neved bennem elrakva,
Mert várok rád Tinetta.
Streck Dániel
Utolsó bejegyzések