A teljes közömbösség
Pupillái tágulnak.
Nem nagy ördöngösség:
Csak tágan bámulnak.

Miért nincsen kérdés,
Ha létezik rá válasz?
Miért meleg egy érzés,
Ha a halál megágyaz?

Miért mondok én igent,
Ha a nemet szeretem?
Óriás, hazug regiment
És én csatába vezetem.

Persze ott elhal mind,
És győztes lesz a vér.
Majd némasággal hint,
A vörösded csatatér.

S mint a sebzett vad
Térek majd hazámba,
Az újra visszaránthat,
Vissza a magányba...

 

Streck Dániel

Szerző: Streky.  2013.02.19. 22:28 Szólj hozzá!

Címkék: vers irodalom kortárs ízisz streky streck dániel ízisz költészet véres kitérő

süti beállítások módosítása