Bárcsak már ihatnék,
A Sztüx hűs vizéből.
S utána belehalnék:
Elég volt a létből.

Vérrel írt történet
Lebeg már mögöttem.
Szeretsz egy képet,
Teljes szét-törötten?

Fekete selyem rajtam
Kényelmes, de sötét.
Nem ajándékba kaptam
De élvezem az ölét.

Koromfesték arcomon,
Köteleken eresztenek.
Mert túl a harcokon,
Hisznek az eretnekek.

S egy marék homokkal
Az utamra küldenek.
Összeszorult torokkal
Könnyekben fürdenek.

Furcsa. Én halok meg,
De ez nekik fáj?
Úgy hogy átmenetileg
Elnémul a száj?

Ne sírjatok, itt jó!
Itt szomjat olthatok.
Ahol nem bánt szó,
Végre megnyugodhatok.

Streck Dániel