Vajon ezerszer élek?
S mindig újrakezdem?
Ha majd én is végleg
Pihentetem a keblem,

Akkor..

Isten szemébe nézve,
Tollas felhőkön ülve
Egy Angyallá igézve
Álomba szenderülve,

Pihenhetek..

Nem köp le az élet,
S nem húzza kantárom.
Nem engedem, hogy
végleg
Börtönébe zárjon.

Nem engedem..

Szilajként vágtatok
Felhők vadnyugatán.
S messzebb várjatok
A Napnak sugarán.

Engem..

S engedj közelebb,
Fogadj kegyeidbe már!
S akkor legközelebb,
Ha hitem ideje lejár,

Elbocsájthatsz..

Vadócként országodban
Bandukolok egymagam.
Hűtlenségemért zálogban
Megnéznek úttalan.

S kételkednek..

De Te tudod ó Istenem!
Hogy hitem ha van, igaz!
Neked adtam mindenem,
S ez elég nagy vigasz!

Mert tudod!

Hogy percig hiszek talán,
De akkor úgy igazából!
És légy akkor az Apám,
Ki megment a csatából!

Istenem..

Streck Dániel

Szerző: Streky.  2012.03.28. 20:36 2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://streky.blog.hu/api/trackback/id/tr544346535

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gonoszkaboszorka 2012.03.30. 17:17:43

Hűtlen,aki elkóborol,de visszatér,vagy hitetlen,kétkedő,hinni akaró?
van olyan,hogy tiszta hit? aki sosm rendül meg,aki 100%-ig biztos? vagy mindenki csak hinni akar,mert úgy könnyebb?

Streky. 2012.04.02. 14:21:46

Egy olyan hívő, akinek csak néha vannak olyan percei, amikor hisz. De akkor igazából. Nem az az álhit, amit sokan képviselnek. Lehet, hogy nem hisz a nap 24 órájában, de abban a pillanatban amikor igen, akkor teljes szívéből.
Látod Istenem, ők csak "félelemből" hisznek, én viszont szeretetből.
Mondja a vers.
süti beállítások módosítása