Ahogyan én csak szürkülök,
S te épp kiszakadsz belőlem,
Nézem, s csak csendben ülök,
Érzem, hogy elvesznek tőlem.

Kifut a hajó, melyen te vagy.
És én megelevenedek a kőben.
Mert előttem a tenger befagy,
Érzem, hogy elvesznek tőlem.

Távolodsz, és nem nézel rám.
Pedig én integetek bőszen!
Nélküled vajh mi lesz eztán?
Érzem, hogy elvesznek tőlem.

Mindenki csak téged akarhat.
Hinném, van még időm bőven.
De tudom, te így akartad...
Már látom, elvettek tőlem...

 

Streck Dániel

Szerző: Streky.  2012.11.26. 00:53 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://streky.blog.hu/api/trackback/id/tr604925652

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása