Ó milyen szép vagy
Ki lángolsz, s táncolsz
Elmémen barátom.
Igazad volt.
Az élet beolt, azzal mit
Elkövettem. Tönkretettem
Magam, s búrjánzó agyam.
Szavam ócska, ezer más taposta.
Mert szavam gyenge,
Csak te vagy erős.
Lehagy az idő konokul,
S gonoszul hátranéz.
Felidéz.
Emlékemben bujkálva él,
Táplálva szégyenemet,
Bírálva életemet.
Miért kellett kimondanom?
Öreg szavam most
Magamban kell hordanom.
Fojtanom lehetetlen,
Osztanom nem szabad.
Szívingemen tépi a
gombokat..
Így lett ócska szóvá,
A bölcs gondolat.
Streck Dániel
Utolsó bejegyzések