Minden oly szépséges
Hulló napsugár csepp.
Mi őrülten vénséges
De annál is szebb.

S annyira másmilyen
Érintése és illata,
Aranylóan zizzen
Bőrének tapintata.

Fényt ölelő hajában
Az izgalmas fodrok
Győznek a csatában,
S lesznek szobrok.

Tükörszín szemében
Miben vígan éldegél
Hiú, igaz reményem
Mi álmokat nézdegél.

S a bársony illatú
Ezerszínű végtelen.
Néhol igaz ódivítú
De nekem a végzetem.

Rózsaszínbe zuhanó
Mérhetetlen felhők.
S az alattuk suhanó
Futárféle szellők,

Híredet hozzák erre.
Ablakom rácsa felé.
Ellentétek egyszerre
Ágaznak most százfelé.

Árnyat szaggató lét
Magasztosan szerelmes.
Végre valami jótét,
Végre valami kegyelmes.

Törd szét a cellámat
S szakíts ki belőle.
És a holt feltámad,
Virág nő majd őbelőle.

Ezerszínű álomképpé
Válik a valós rút.
Halál újúl  széppé,
Távolba fújva a bút.

Hisz léted ragyogja
Fényessé a világot.
És tested felfogja,
A repülő szilánkot.

Sebezhetetlen vért,
Mit jelentesz nekem.
Küzdesz a csendért,
Már gyógyul a sebem.

S hálával tartozom,
Amiért melletem vagy.
Kiköthetek partodon,
S a gazság elfagy.

Maradj még pajzsom,
Maradj védőangyalom.
Maradj óvó partom,
Hisz lesz még alkalom,

Mikor megvédhetsz..
 
                                                                           Streck Dániel


 

 

Szerző: Streky.  2012.02.27. 22:51 1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://streky.blog.hu/api/trackback/id/tr144218669

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dzsásztinusz a kabátos 2012.03.12. 21:42:40

Kezdődik, mint a szerelem szépségének himnusza, folytatódik mint egy szerzetesből epekedő lovaggá lett misztikus küzdelme és befejeződik, mint egy aranyos, talányos, kedves odabújós vers.
süti beállítások módosítása