Hang nélkül ordítok,
A beszűrődő zajra,
És figyelmet fordítok,
A közeledő bajra.
 
Porrajz a levegőben,
Varjak furcsa éneke,
A Nap lemenőben.
Halálnak érdeke.
 
A kaotikus harc,
Mely egy perc összesen,
A falon egy újabb karc,
A koromfesték összeken.
 
Szűkül a világ képe,
Nem ordít már senki,
Csendes testem népe,
Utolsó ódát zengi.
 
És elcsitul a zaj,
Nem ordít a vágyam,
Már felhő a talaj,
Ez a halálos ágyam.
 

                                                       Streck Dániel
 

 

Szerző: Streky.  2011.11.12. 21:24 8 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://streky.blog.hu/api/trackback/id/tr153373426

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gonoszkaboszorka 2011.11.13. 11:06:46

Valahogy mostanában eltalálod a hangulatomat...tegnap majdnem meghaltunk egy, a gumisnál rosszul berakott szelep miatt.
Nagyon komoly,magányos ember verse.Egyedül a világ ellen.Az önmagába zárt ember panasza.

Streky. 2011.11.13. 11:51:01

@Gonoszkaboszorka:
Jézusom. Karamboloztatok??

A versről annyit, hogy szerintem egész jól sikerült megfognom a pillanatot. :)

Gonoszkaboszorka 2011.11.13. 11:57:24

Rossz szelepet raktak be a téli gumi felrakásakor. AZ udvarba érve szállt el a jobb első kerék...nem az autópályán.

Neked meg jó pillanataid vannak. :-)

Streky. 2011.11.13. 13:05:27

@Gonoszkaboszorka:
Akkor szerencsére nincs semmi baj.
Mit gondolsz a versről? Szerkezetileg? Mondanivalóban?

Gonoszkaboszorka 2011.11.13. 13:27:15

Eddig nem volt keresztrímes versed, ez új. A második és a negyedi versszak végén szokatlan az utolsó sor névelő nélkül.
A hangulata baljós, komor,de mégsem rémisztő, bár a téma adná. Nyugalmat áraszt inkább. Meg amit már írtam a legelején. Magány, panasz.Nem az ember rossz,hanem a világ, ami körülvesz.

Streky. 2011.11.13. 13:42:21

@Gonoszkaboszorka:
A legelső versem, "A virág" keresztrímes!:P
:)
Nem tudom, engem valamiért megfogott ez a vers.
"A falon egy újabb karc,
A koromfesték összeken."

Főleg ez.

Dzsásztinusz a kabátos 2011.11.13. 22:00:11

Remek vers!
Egy gondolatilag és nyelvileg szépen megfogalmazott és felfestett gyönyörű ív a világ zajától, bajától a halál csendjébe érkező ember útjáról! Erénye a külső képekkel megjelenített belső világ remek ábrázolása. Hangulatilag is eltaláltad.
süti beállítások módosítása