Reménysugár

Buborék szökik meg
Az üvegpohárból.
Elkoptatott filmek
A felejtés porából.

Fényes fejű ceruza
Árnyékát rajzolja.
Az estém himnusza
Egymagát hajszolja.

Szamárfüles regény
Olvassa most magát.
Mintha nem ismerné,
A saját szavát.

Édeskés bús kontúr
Aranyozza be estém.
Szívemben dróthúr,
S mérgezett elmém.

Elkoptatott vagyok,
Üres belül, üres.
Nem segítenek papok
A hitem is rühes.

Vár sárga tabletta,
Már nyúlnék is érte.
Ekkor jössz Tinetta,
Ellöksz tőle félre.

S fényesek a filmek,
Vidám a ceruza árnya.
Könyvek újat őriznek,
S működik elmém,
rozsdás szárnya.

Szívem boldog paletta,
Köszönöm neked, Tinetta!
Festhetek!

Streck Dániel