Te vagy...

Te vagy nekem a szó,
A tengeren ringatózó, ősi vashajó.
 

Te vagy nekem a hang,
A templomban búgó, zord nagyharang.
 

Te vagy nekem a múzsa,
A kertemben nyíló, őszi vadrózsa.
 

Te vagy nekem a robbanás,
A testemben lévő, összes dobbanás.
 

Te vagy nekem a levegő,
Az ezrek által óhajtott, érzéki szerető.
 

S te vagy nekem a fény,
A megíratlan, csodás költemény...
 
                                                                   Streck Dániel